A vita nem is késett sokat: az ülés előtt a képviselők között valóságos szócsata alakult ki. Voltak, akik szerint a 14. havi nyugdíj túl nagy teher a költségvetésnek, mások szerint pedig elég volt már a halogatásból – jár az időseknek, ami jár.
A kormány részéről Fónagy János leszögezte: ugyanazok a feltételek vonatkoznak majd rá, mint a 13. havira. A jogosultak pedig – ha sikerül átvinni a tervezetet – februárban háromféle összeget is kézhez kaphatnak, melyek a következők:
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
—>> KÖVETKEZŐ OLDAL
Ez is érdekelhet:
Kissé ellentmondásos nyilatkozatidő: Nem bánom a Volvo XC40 Pilot Assist rendszerét.
Sőt, egész tetszik. Kétségtelen, hogy néhány kollégám most a fejét csóválja majd. De hozzájuk hasonlóan én sem vagyok meggyőződve a sávtartó rendszerekről, amelyek gyakran agresszívan beavatkoznak, és megmentenek egy képzelt veszélytől, ha esetleg egy festett vonalhoz közel kormányoznánk. Úgy vélem azonban, hogy az ilyen rendszereknek megfelelő körülmények között van hasznuk – és ezt mutatják az XC40 T5-tel szerzett tapasztalataim is a hosszú autópálya-utakon, a különböző lezárások között az elmúlt hónapokban.
A Volvo Pilot Assist funkciója hatékonyan ötvözi az adaptív sebességtartó automatikát (ACC) és a sávtartó asszisztens rendszereket. Egyszerűen kiválasztod a kívánt sebességet, beállítod a kívánt távolságot az elöl haladó autóktól, és bekapcsolod a kapcsolást. Az XC40 ezután nemcsak megfelelő távolságot tart az elöl haladó autóktól, hanem a sáv közepén is tartja a vezetőt. És jobban működik, mint bármely más félautonóm rendszer, amit hosszabb ideig próbáltam. Bár az autó finoman megpróbálja korrigálni a kormányzást, ha úgy érzed, hogy letérsz az útról, inkább úgy érződik, mintha segítene, mintsem hogy az irányításért küzdene. És amikor indexelsz, megszüntet minden ellenállást, amíg sávot nem váltasz. Mindeközben az ACC egy lépéssel előrébb jár sok máshoz képest: kellemesen fokozatosan lassít, ahogy közeledsz egy elöl haladó autóhoz, és visszafogottan állítja vissza a kívánt sebességet, amint szabaddá válik az út előtted.
Megfelelő körülmények között (például egy viszonylag hosszú autópályán, amit jól ismersz) nagyon hatékony, úgy működik, ahogy egy félautonóm rendszernek kellene: nem úgy, hogy vezeti az autót helyetted, hanem úgy, hogy megkönnyíti a vezetést számodra. Elvesz egy kicsit az unalomból, és felszabadít, hogy az útra koncentrálhass.
Talán az is segít, hogy tökéletesen illik az XC40 szerepéhez, mint kiváló és kényelmes hosszú távú cirkáló. A Volvo stílusos és prémium svéd formatervezése nagyon is nyilvánvaló a kínálat csúcsmodelljében, az Inscription Pro-ban, amely kényelmes hely egy hosszú utazás megtételére.
Ennek ellenére a hosszú utak megmutatják a plug-in hibrid hajtásláncok előnyeit és korlátait is. Teljes feltöltéssel a T5 körülbelül 38 kilométert (48 km) képes megtenni elektromosan, ami nyilvánvalóan nem sokáig merül le egy hosszabb úton. És ha ez megtörténik, az akkumulátor súlya egyértelműen befolyásolja az üzemanyag-fogyasztást. Ezt különösen oda-vissza utazásokon vettem észre, amikor nem tudtam feltölteni az autót az úti célomon.