Amíg vársz ez is érdekelhet:
A látványos külső mögött ugyanis egy olyan autó rejlik, amelynél több szempontból is kompromisszumokat kell kötni, különösen a hajtáslánc és a futómű finomhangoltsága terén. Az erőforrás papíron erős, de a valóságban a turbó késlekedő reakciója, illetve a TCT váltó lassú és sokszor tétova működése csökkenti a vezetési élményt. A karosszéria rendkívül könnyű – kevesebb mint 900 kg –, részben a karbon kompozit monocoque váznak köszönhetően, ez azonban nem párosul olyan alváz- és futóműhangolással, amely valóban összhangban lenne a teljesítménnyel. Az eredmény egy ideges, kiszámíthatatlanul viselkedő jármű, amely nem találja a helyét sem városi, sem autópályás környezetben.
A vezetési élmény tehát inkább nyers és kiszámíthatatlan, mintsem harmonikus és precíz, és emiatt a 4C kevesebb örömet nyújt, mint hasonló árkategóriájú riválisai, például a Porsche Cayman és Boxster modellek, vagy éppen a Lotus Elise, amelyek nemcsak dinamikusak, hanem sokkal jobban kontrollálhatók, kiszámíthatóbbak és intuitívabban vezethetők is. Ezek a modellek jobban átadják azt a közvetlen kapcsolatot, amit a vezető egy igazi sportautótól vár – legyen szó akár gyors kanyarvételről, akár precíz gázreakcióról vagy a váltások pillanatnyi pontosságáról.
