Amíg vársz ez is érdekelhet:
Az N változat 2020 elején néhány mechanikai frissítést kapott, amelyek révén valamivel jobban teljesít a brit utakon, mint az eredeti. Azonban a feszes futómű továbbra is megmaradt, így továbbra is ajánlott az autó kiváló testreszabási lehetőségeit kihasználni, és a saját „sport” beállításainkat kialakítani – a legagresszívebb teljesítmény-leadást a legkényelmesebb lengéscsillapítókkal kombinálva.
A Hyundai i30 kínálata jelenleg két benzinmotoros változatot tartalmaz (hárommal számolva, ha beleszámítjuk a 2,0 literes motort az i30 N sportváltozatban) – és ezek közül a belépő szintű, 1.0 T-GDi turbós benzinmotor kínálja a legjobb egyensúlyt a teljesítmény és a fenntartási költségek között.
Az 1.0 motor nagyon kifinomult. Üresjáratban csak egy enyhe, halk zümmögés hallható a háromhengeres erőforrásból, bár gyorsításkor valamivel hangosabb lesz. A 118 lóerős teljesítmény és a 172 Nm-es nyomaték tisztességes menetteljesítményeket biztosít, és az i30 lépést tart erősebb és nagyobb nyomatékú vetélytársaival – ebben szerepe van a viszonylag alacsony saját tömegének is. Azonban a sebességfokozatban mért gyorsulás nem olyan meggyőző: hatodikban 12,6 másodperc kellett neki 80-ról 113 km/h-ra gyorsulni. Ez egy másodperccel lassabb, mint a 1.2 TCe motorral szerelt Renault Megane esetében, míg az 1.0 literes TSI motoros Volkswagen Golf gyorsabban gyorsul, és kevésbé tűnik lomha érzetűnek.
