Amíg vársz ez is érdekelhet:
Az ND generációs MX-5 már-már veteránnak számít a modellciklusokat tekintve. Ennek ellenére a sallangmentes belső tér még mindig frissnek hat. Óriási ugrás volt ez az NC generációhoz képest, ám ha valaki nem ismeri korábbról az MX-5-ösöket, először meg kell barátkoznia a rendkívül szűkös utastérrel, mielőtt igazán szemügyre vehetné a részleteket. Az MX-5 mindig is határozottan kompakt volt, és az ND sem tér el ettől.
A szélesebb testalkatúak gyakran kerülnek közvetlen kontaktusba a középkonzollal, az ajtóburkolattal és a keskeny lábtér oldalaival, míg a magasabb vezetők néhány centiméterrel több lábhelyet kívánnának.
Az egyedi tervezésű manuális váltó most ugyanazzal a 40 mm-es kapcsolási úttal rendelkezik, mint az eredeti modell.
A mai világban az MX-5 motorjai – mind az 1.5-ös, mind a 2.0-s – egészen különlegesek, hiszen hol találni még olyan erőforrást, ami ennyire szabadon és egyre nagyobb lendülettel pörög fel a 7500-as fordulatszám-határig, hacsak nem jóval drágább Porsche-modellekben?
Az 1.5-ös esetében nem beszélünk villámgyors gyorsulásról, de mivel alig több mint nyolc másodperc alatt éri el a 60 mérföldes (96 km/h-s) tempót álló helyzetből, érezhetően gyorsabb, mint az 1989-es eredeti, és elég közel áll a forró ferdehátúak teljesítményéhez ahhoz, hogy komolyan vegyék.
Bár az ülőpozíció 20 mm-rel alacsonyabb, mint az NC-ben, még mindig kicsit magasabban ül az ember, mint ahogy az ideális lenne, és a fejteret is korlátozza a zárt tető. Ráadásul a padlólemezben van egy púposodás, amely megakadályozza, hogy az ember kihúzza és pihentesse a bal lábát autópályán – ez csak a jobbkormányos modellek sajátossága. A kormány tengelyirányú állíthatóságát 2018-ban vezették be.
Ha hosszabb utakra készülsz az MX-5-öddel, mindenképp olyan változatot keress, amely Recaro ülésekkel van felszerelve, mert ezek lényegesen kényelmesebbek az alapüléseknél, és oldalirányú tartásuk is jobb.
