Amíg vársz ez is érdekelhet:
A Nissan Juke alapfelszereltségű, 1,0 literes benzinmotorja elfogadhatóan mozgatja az autót, de csak akkor, ha a fordulatszámot magasan tartjuk. Ellenkező esetben lustának tűnhet, különösen, ha a vezető nem jól méri fel az induláshoz szükséges fordulatot – ilyenkor hosszú másodpercekbe telhet, mire a turbó beindul, és megérkezik az a teljesítmény, ami például gyors sávváltáshoz szükséges lenne.
A 141 lóerős hibrid változat a leggyorsabb Juke a kínálatban, és gyorsabbnak bizonyul, mint több más hibrid rivális, például a Hyundai Kona vagy a Toyota Yaris Cross. Ugyanakkor a teljesítményleadás nem olyan sima, mint ezeknél a vetélytársaknál. Városi környezetben, lámpától indulva az elektromos hatású gyorsulás kifejezetten élénk, de amikor nyílt úton nagyobb teljesítményre van szükség, a Juke hibrid rendszere kissé zavarba jön. Az indulást követő első lökés után érezhető késlekedés tapasztalható, mire a belső égésű motor durván életre kel.
A fogyasztás és fenntartási költségek tekintetében a Nissan Juke teljes hibrid változata figyelemre méltó hatékonyságot kínál, ugyanakkor jelentősen drágább, mint a hagyományos benzinmotoros kivitel. A 112 lóerős, 1,0 literes motor károsanyag-kibocsátása és fogyasztása főként a váltó típusától és a kerékmérettől függ: a kézi váltós változat akár 48,7 mpg (literenkénti közel 5,8 literes fogyasztás) értéket is elérhet, míg a hétfokozatú duplakuplungos automata 47,1 mpg-re képes, a szén-dioxid-kibocsátás pedig 132 g/km-től indul, ami a kézi váltós verziónál a legkedvezőbb, az automata esetében 138 g/km-re nő. Ezek az értékek ugyan nem rosszak, de a Peugeot 2008 és a Skoda Kamiq tisztábbak és takarékosabbak.
A válasz ezekre a riválisokra lehet a Juke hibrid változata, amely kombináltan 58,9 mpg (körülbelül 4,8 liter/100 km) fogyasztást és 109 g/km-es CO₂-kibocsátást kínál. Bár ezek is korrekt számok, a Hyundai Kona hybrid és a Toyota Yaris Cross továbbra is kedvezőbb mutatókkal rendelkeznek.