Amíg vársz ez is érdekelhet:
Bár a második generációs Volvo XC90 minden tekintetben új modellként debütált, vizuálisan nem jelentett radikális eltérést az elődjétől. Inkább az eredeti koncepció finoman átdolgozott változatának tekinthető: egy nagy, szögletes, magas övvonalú hétüléses SUV a Volvo stílusában. Letisztult, funkcionális megjelenésével és olyan ötletes részletekkel, mint a „Thor kalapácsa” formájú LED fényszórók, az XC90 kiemelkedett az unalmas riválisok – például az Audi Q7 vagy a Kia Sorento – közül.
Az autó technikai alapjai azonban sokkal innovatívabbak voltak. Az XC90 volt az első modell, amely a Volvo új, moduláris SPAR (Scaleable Product Architecture) platformjára épült. Ez az építési mód a gyártó állítása szerint a lehető legnagyobb arányban alkalmazott forróformázott bóracélt, ennek köszönhetően pedig az autó nagyobb, könnyebb, biztonságosabb és jobban kiegyensúlyozott lett. A platform lehetővé tette a rövidebb túlnyúlásokat és a hosszabb tengelytávot, amit az is elősegített, hogy az orr-rész kialakítása kizárólag négyhengeres motorok befogadására lett tervezve.
A belső tér megőrzését és a tömegcsökkentést szolgálta a hátsó tengelybe épített keresztirányú kompozit laprugó is. Alternatívaként légrugós felfüggesztés is elérhető volt, amely többféle vezetési módot kínált, köztük egy terepbeállítást, amely 40 mm-rel megemelte a karosszériát. Bár a Volvo nem terepjárónak szánta az XC90-et, az első változatok kizárólag összkerékhajtással készültek. Ez egy ötödik generációs Haldex-kuplungos rendszerre épült, amely szükség esetén akár a teljes nyomatékot a hátsó tengelyre tudta irányítani.