TARTALOM BETÖLTÉSE KÉSZ! MEGNYITÁSHOZ KATT IDE!

Amíg vársz ez is érdekelhet:

Az EX90 egyik kellemes meglepetése, hogy méretei ellenére meglepően jól fordul – azonban a fizika törvényeit azért nem tudja meghazudtolni: fékezéskor egyértelműen érezni, milyen hatalmas tömeget kell megfékeznie. Az egypedálos vezetési mód hatékony és jól működik, bár megosztó lehet – nem mindenki barátkozik meg vele elsőre. Szerencsére az automata üzemmód jó kompromisszum: csak akkor lassít határozottan, ha ténylegesen van jármű előttünk, máskülönben hagyja kigurulni az autót, ami természetesebb vezetési élményt nyújt.

A fogyasztás normál használat mellett 24–25 kWh/100 km között mozgott, autópályán, 130 km/órás tempónál viszont már 30 kWh-ra emelkedett. Ez reálisan, téli körülmények között 430 és 350 kilométer közötti hatótávot jelent. A töltési sebesség viszont elismerésre méltó: ideális körülmények között akár 250 kW-tal is tölthető, így a 10-ről 80 százalékos töltöttségi szintet 32 perc alatt eléri. Ha ennél gyakoribb 150 kW-os töltőhöz csatlakozunk, a folyamat körülbelül 43 percet vesz igénybe.

Összességében elégedett voltam az EX90-nel – kényelmes, csendes, magabiztos –, de mégsem éreztem azt a belső késztetést, hogy mindenképp szeretnék egyet látni a saját garázsomban. Olyan volt, mintha állandóan egy svéd diplomáciai konvoj tagjaként ülnék a volán mögött: minden nagyon rendezett, visszafogott, kifinomult, mégis távolságtartó. Hiányzott belőle az az érzelmi kapocs, amitől igazán sajátomnak érezhetném.

Ha valaki mégis vásárlásra adná a fejét, jobb döntés lehet a 32,7 millió forintos, 279 lóerős, hátsókerék-meghajtású alapváltozat. Nehezen tudom elképzelni, hogy vezetési élményben jelentős eltérést nyújtana a csúcsmodellhez képest – a karaktere, hangulata valószínűleg ugyanaz marad.